2015/10/24

Innen és túl

A borító
Minden kezdő író arról álmodik, hogy egyszer örömmel olvassák majd a műveit. Nem mindig sok pénzről és sikerről, inkább örömszerzésről szól ez a lét, meg persze arról is, hogy apránként kialakulnak a sajátos írói allűrök. Kinek férfikalap, kinek nyakkendő, noha nőről van szó; van, aki parókát hord, vöröset, és van, aki egyszerűen csak imádja az olvasóit és akaratlanul is tyúkanyóvá válik az író-olvasók társaságban. Én meg még mindig gondolkodom nekem van-e, vagy már annyira hozzám nőtt, hogy fel sem tűnik.
Régebben én is álmodoztam sikerről meg nagy csinnadrattáról, külsőségek, vörös szőnyeg és pezsgő. Most pedig ez utóbbiak már egyre kevésbé fontosak, miközben a nagy álom megvalósulni látszik.
Hatódottan várom az első nagy könyvbemutató estet, amit Bizáncom -mindig így hívom, nekem már csak az marad-, első részének megjelenése alkalmából a Gold Book Könyvkiadó szervezett, és az Alexandra Pódiumon lesz Fonyódi Tibor - ó a mester!- és Urbánszki László - a remek faműves- író kollégák társaságában. Na, ez egy szép hosszú mondat volt, de ez az esemény sem ígérkezik rövidnek.
A legfontosabb viszont, hogy olyan emberek vesznek körül, akiket tisztelek, csodálok és szeretném, ha a bemutató a lehető legjobban sikerülne, a közönség mindhármónk könyveiről jól meggazdagodna információval, miközben jól is érzik magukat és ellenállhatatlan vágy ébred bennük könyvet venni.
Szerintem, ha férjhez mennék se lennék olyan izgatott, mint most. Egy újabb nagy állomásához érkezett el az életem és örömmel állok elébe.

A könyvkiadás nehéz út, de most, hogy elértem, új állomás jön, azon fogok igyekezni, hogy ezt a szintet továbbra is hozzam, vagy csak még jobb legyen, amit írok, mint eddig.

Vegyétek vigyétek, szeressétek!
Megjegyzés küldése